Sziasztok! Meghoztam a 34.részt is,amiben az ikrek nagy meglepit tartogatnak számotokra! Remélem tetszeni fog. Jó olvasást! :)
34 rész: Indul a turné második fele
-
Sziasztok skacok! – David,miután odaért mindenki.
-
Hello!
-
Na most üljetek le,és kezdjük,hogy minél előbb
elmehessetek és én is. Szóval a helyszíneket tudjátok! Tudom,hogy kevesebb lesz
a koncert mint itt,de ez van. Ki kell vívni az elismerést Amcsiban is. Csak
csináljátok azt amit eddig és így jó lesz. Remélem, nem felejtettétek el amit
mondtam turné elején; semmi magán buli,semmi csajozás igaz Tom?
-
Öhmm ja igen igaz. De én betartottam egész idő alatt.
-
Jó tehát,semmi magánjellegű hülyeség az engedélyem
nélkül,vagy baj lesz. Ok?
-
Persze. Csak azt nem értem,hogy miért vagyunk olyan
sokáig egy-egy helyen, mikor itt elég volt két nap is. – Gus
-
Mert vannak olyan programok amikről Ti nem tudtok,csak
az adott napon fogtok tudomást szerezni róla.
-
Miért? –Georg
-
Mert akkor nem csináljátok azt amit mondok! Azzal
kiborítotok és nem mentek sehova.
-
Tehát nem házhoz jön? - Tom
-
Jól látod Tom.
Nekünk kell oda menni,de megéri. Remélem nem fogtok nyávogós tinit csinálni
magatokból,aki nem tud megszólalni.
-
Sztár van a dologban? - Bill
-
Nem tudom. Talán igen, talán nem. – David
-
Ne csináld már! Mond meg! – Gustav
-
Nem,mert akkor garantálva van,hogy nem fogtok semmit
úgy csinálni ahogy mondok!
-
És ha megígérjük,hogy jó fiuk leszünk? – Bill
-
Nem! Mindenképpen titokban kell maradnia,az időpontig.
Nem mondhatom el,és nem csak miattatok!
Ezek után már nem sokat beszélgettek,így hamar hazakerültek.
-
Tom mit csináljunk? Egész nap szabad vagyok!
-
Én rajzolni akarok egy kicsit! De ha neked nem jó akkor
elnapolhatom!
-
Én is rajzolhatok? Persze egy másik lapra!
-
Persze,kicsim! Gyere csak. Mi fogsz készíteni?
-
Nem tudom,ami kisül belőle. Tudod jól,hogy nem vagyok
valami nagy rajztehetség. És te?
-
Öhm a te arcodat képzeltem el. De így most még jobb
lesz mert koncentrálsz,és olyankor természetes vagy.
-
Ohh,nem már,olyan csúnya vagyok!
-
Bill! Ezt már megbeszéltük!
-
Tudom!
Majd 3 óra elteltével mindkettőjüknek elege lett a
rajzolásból és megmutatták a műveiket.
-
Ez mi? – Tom nevetve
-
Egy Alien vagy valami olyasmi féle. Miért?
-
OMG! Nem nagyon hasonlít már bocsi.
-
Hihi tudom,te észkombájn.
-
Jól van, szeretlek.
-
Én is! Tom fessünk!
-
Ooook.
Nem sokkal később már neki is álltak a remekművek
elkészítéséhez. Nem sokáig jutottak mikor Bill véletlen összekente bátyját. Ez
miatt pedig kitört a festék háború,ami annyiból állt,hogy összekenték még
jobban egymást.
Mikor ezt megunták külön,külön elmentek lefürödni.
Ezzel hamar végeztek,hisz egy férfinak nem kell sok idő.
Miután végeztek komolyra fordították a szót.
-
Bill! Most biztosan megfoglak lepni,de én szeretnék
tovább tanulni. Most gondolj csak bele,mi lesz ha netán – ne adj isten –
feloszlik a TH. Mi sem vagyunk örök fiatalok és nem lehetünk a tetőponton egy
életen át. Ha nem lesz a Tokio Hotel akkor mi mit fogunk csinálni? Nincs semmi
végzetségünk,csak egy gimnázium egy nyelvvizsgával. Igaz az emelt szintű. De
akkor is ez már a minimum követelmény. Nem élhetünk a végtelenségig a
megtakarított pénzünkből. Az is el fog fogyni egyszer,a dolgainkat pedig nem
fogjuk eladni. Az én rajz tudásom pedig a mai világban már édeskevés.
Lehet,hogy nagyon szerényen megélnénk belőle de nem biztos. Én szeretnék egy
diplomát látni a kezemben,méghozzá a sajátomat. Mit szólsz?
-
Huh. Tudod én is ezt szerettem volna mondani neked.
Most szívemből szóltál de igazán. Én is
szeretnék egyetemre járni. Már rég megtettem volna csak itt volt a banda és nem akartam az álmaimat feladni a
tanulásért. Amikor elkezdtük,nem hittem,hogy ideáig eljutunk,azt gondoltam,hogy
egy-két év és ennyi. Honnan tudhattam volna,hogy ilyen nagy sikerünk lesz? De
igazad van,a bandának bármelyik pillanatban vége lehet.
-
Lehet,hogy elbeszélünk egymás mellett de én Amerikába a
Harvardra szeretnék menni.
-
Én is! Mit akarsz tanulni? Lehet,hogy ugyan az lesz?
-
Jogot! Mindenképp ezt a pályát akarom választani!
-
Hát ez komolyan,nekünk egy rugóra jár az agyunk,de
nagyon. Én is a joggal akarok foglalkozni.
-
Bill akkor ezt meg kell majd beszélni Daviddal. De nem
ma és nem holnap,hanem a turné végén,hogy csak ránk figyeljen. Ne hülyéskedje
el. Nem akarom,hogy az legyen belőle,hogy nem mehetünk,mert a Tokio Hotellel mi
lesz! Azt fogja hinni,hogy hülyülünk. Öcsi én minél hamarabb el akarom kezdeni!
Nem szeretnék,éveket várni.
-
Tom az sem biztos,hogy felvesznek minket,a múltunk
miatt. Lehet,hogy két volt drogosból nem lehet már jogász,sőt még rendőr sem.
Mi van akkor ha ezeket megkérdezik vagy kell egy életrajz?
-
Nagyjából én már utána néztem a dolgoknak,de nem mertem
mélyebbre menni,de életrajz és a korábbi bizonyitványaink kellenek az 100. De
figyelj ezt egyetlen hivatalos papírunkban sem említik meg,mármint a
drogot,csak amikor az igazgató vitetett orvosi vizsgálatra ez miatt. Az orvos
által írt papír meg nem kell. Vagy ha igen akkor elhallgatjuk.
-
De ez hazugság….
-
Bill,nap mint nap hazudozunk egy egész
világnak,szemrebbenés nélkül játszod a szerepedet. Mert ne mond nekem,hogy
olyan vagy mint amit a kameráknak mutatsz! A jövőd érdekében ez csak egy
kegyes,életmentő hazugság. És amúgy jól gondoltad, büntetett előéletűt és
drogfogyasztót- hacsak régen volt az- nem vesznek föl. Kinek kell egy füves
jogász? Bill ez nagyon kemény szak. Ja és kell egy felvételit írni,ami tök
nehéz. Ott is van matek,fizika,kémia és hadd ne soroljam még tovább. Mivel nem
vagyunk Amicsi állampolgárok kell egy nyelvvizsga is amit ott teszünk le,hiába
van már egy. De azt hiszem,hogy csak matek,nyelvtan meg informatika van a
felvételiben.
-
Na ne már! Tudod jól hogy nem megy a matek,majdnem
megbuktam belőle!
-
Ez van! Majd átnézzük! De most már mennyünk aludni és
holnap még átbeszéljük ezt még egyszer.
Nem sokkal a beszélgetés után elmentek fürödni,majd
lefeküdtek aludni,hogy holnap reggel újult erővel kezdjenek neki az Amerikai
turnénak…..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése