2012. január 27., péntek

Egy átbulizott éjszaka követkrzményei

Sziasztok! Hát ehhez a részhez nincs hozzáfűzni valóm. XD * Komit kaphatok?*

20.rész: A koncert

Reggel korán keltek az ikrek,de álmosak voltak. Ezek ellenére föl akartak kelni,mert nem akartak a menedzserük idegeire menni még jobban. David amint meghallotta a mocorgást ( mivel az ajtó előtt ment el) bekopogott.
-  Srácok! Nem kell felkelnetek még korán van. Nem lesz semmi fotózás vagy ilyesmi, majd délután indulunk a stadionba.
-  Ok! Akkor mikorra legyünk kész? –Bill
-  Majd bejövök szólok nektek.
-  Köszi! – Tom

Még egy darabig lustálkodtak majd,mikor már kényelmetlen volt az ágy fölkeltek.
Talán kevesen tudják,hogy Tom naplót ír. Pedig ez így van. Már jó pár éve belekezdett,Bill ötletére. Eleinte nem nagyon foglalkozott vele majd rájött,hogy a naplójának ki tudja önteni a szívét. Naplójának mondta el először (s neki egyedül),hogy szerelmes Billbe.
Ezen e reggelen is a naplójába írt. Mikor elkészült, Bill megszólalt.
-  Tom,megnézhetem,hogy miket írtál le benne.?
-  Persze,tessék.

Bill azzal elkezdte lapozgatni a kis könyvet. Egy-egy írásnál jókat mosolygott bátyán. Billnek feltűnt az is,hogy Tom nem írt egyetlen barát nőjéről sem,vagy esetleg valamilyen lányról. – közben Tom odaadta Billnek az összes kis naplót amit eddig írt. Igen elhozta mert félt,hogy otthon megtalálják. – Bill olvasás közben még jobban beleszeretett bátyába. Jól tudta,hogy saját magának nem hazudna,hisz csak ő olvasta. Tom leírta benne az érzéseit öccse iránt,félelmeit,bánatát,örömét. Bill az egyik írástól - amit még Tom 12 éves korában írt - sírni kezdett. Nem,nem azért mert rossz dolgot írt volna Tom. Pont ellenkezőleg. Azon a napon írta les először tisztán,tagadhatatlanul az érzéseit Bill felé. Bill sírt,mivel tudta,hogy Tom biztosan szereti őt. Mikor megbeszélték,hogy mi lesz kettőjükkel, Tom elmondta neki,hogy már 6 éves kora óta érzett valamit. Csak akkor még nem tudta mi ez. Bill látta,hogy Tom 12 éves kora körül döbbent rá,hogy mi volt ez az érzés. Tom azt is leírta,hogy mit érzett mikor Bill közelében volt. Elmagyarázta naplójának,hogy már egészen kicsi kora óta melegség öntötte el akárhányszor találkoztak,jól eső bizsergés járta át a testét,mikor Bill vele aludt. Igen a válás alatt és még utána is sokszor volt,hogy Bill mellette aludt. Hiányzott neki az édesapja, Tomnak is hiányzott de ő lelkileg sokkal erősebb volt mint öccse. Leírta benne,durva és erotikus álmait is. Egyszóval a naplók voltak  Tom „lelki társai ”
Miután Bill végig olvasta a naplókat lágy csókokat lehelt bátyja ajkaira. Mikor elváltak Tom elment ki wc-re.
Bill vissza akarta tenni a naplókat a táskába,mikor észre vett valamit, Tom táskájából valami fehér dolog kikandikál. Bill egyből rosszra gondolt. Arra gondolt,hogy esetleg testvére drogozik megint. Azt hitte,hogy Tom újból rászokott. De amint közelebb ért látta,hogy azok csak papírok,semmi ártalmas dolog. Mivel Bill nagyon kíváncsi természetű kivette őket,közben letette a táskára a naplókat,majd leült az ágyra megnézni a lapokat. Megdöbbenve vette észre,hogy ezek rajzok. Nem tudta,hogy Tom rajzol. Csak sejthette mikor párszor,grafitos kézzel jött ki a szobájából. De akkor Tom mindig azt mondta,hogy majd egyszer megtudja,hogy miért olyan a keze.
Eközben Tom vissza ért a szobába. Mosolyogva nézte öccsét aki tátott szájjal nézte a rajzokat. Tudta,hogy bátyja a rajz tehetségét az édesanyjuktól örökölte.
-  Mióta rajzolsz?
-  Hát már elég rég óta. De miért?
-  Csak mert ezek gyönyörűek. Tudtam,hogy anyutól te örökölted a nagyobb rajz tudást,de hogy ennyire. – csodálkozott. – De mit jelentenek? Nem értem őket.
-  Ezek még akkor készültek mikor még nem voltunk együtt. Gyere üljünk föl az ágyra ott elmondom a jelentéseket.
-  Oké – azzal már másztak is  be a jó meleg takaró alá.
-  Na ezt itt ugye nem nagyon kell magyaráznom. Ezek ketten mi vagyunk újszülöttként. Ezzel a rajzol a szeretetemet próbáltam kifejezni irántad. Ez itt pedig a testvériségünket mutatja,és a szerelmünket. – két rózsa ami egymásba fonódott. -  Ezen pedig én vagyok,a háttér pedig azt mutatja be,hogy milyen az élet nélküled,és,hogy milyen elesett lennék ha te nem lennél. – ezen a rajzon egy kócos meggyötört arcú fiú van ami a kopár,zord sivatagban bolyong egymagában. –  Ezen pedig te vagy,de gondolom ezt te is látod.
-  De én nem is ilyen vagyok,sokkal csúnyább vagyok. – szólt bele Bill
-  Jajj kicsim,hogy mondhatsz ilyet? Gyönyörű vagy…..
-   Nem is. Öhmm kérdezhetek valamit?
-  Persze. - Tom 
-  Ha csúnya lennék nagyon-nagyon akkor is szeretnél? Vagy letagadnál? Vagy mit csinálnál? Vagy ha halálos beteg lennék akkor is szeretnél? Kérlek őszintén mond meg! – Bill
-  Nekem mindenhogy szép vagy kicsim. Nem tagadnálak le semmi pénzért sem! Ha halálos beteg lennél akkor is nagyon-nagyon szeretnélek,ha pedig meghalnál utánad mennék!
-  Köszönöm! – kezdett pityeregni Bill
-  Na shhhh ne sírj semmi baj.
-  Szeretlek. - Bill
-  Én is téged szerelmem.

Ezután még sok rajzot megnéztek közösen. Tom rajzai többnyire Billről és róla készültek. Mind-mind a testvériségükről és a szerelmükről szólt.
-  Mást is szoktál rajzolni vagy csak ilyeneket?
-  Mást is persze,csak azok otthon vannak. Rajzoltam egy gyönyörű tájat is amit megálmodtam,lerajzoltam a kutyát is. És még sok mást mellette.
-  Hova teszed őket? Ezek gyönyörűek Tom el kéne adnod őket.
-  Mi??? Dehogy adom el! Ezek túl személyesek Bill. Ezek a lelkemből jöttek ezeket nem adom senkinek.
-  Jajj bocs,ne haragudj. Nem tudtam,hogy ennyire kötődsz hozzájuk.
-  Semmi baj. Egyébként megvannak velük a terveim!
-  Na mit csinálsz velük?
-  Ez még csak egy ötlet,nem biztos,hogy megvalósítom! De szeretnék,nyitni egy galériát egyszer. Ott kiállítanám őket.
-  De,hogy pénzt is keress vele átrajzolhatnád még egyszer és a másolatot eladhatnád!
-  Nem dehogy! Bill ezek nekem olyanok mint neked a dalaid. Te se adod el őket jó pénzért! De ezt egy kívülálló nem is értené. Ezt meg kéne érteni és akkor lenne értelme megvenni!Ilyen galériákba járkáló emberek nem nagyon foglalkoznak a rajzok jelentésével, csak megnézik őket és kész! Nem foglalkoznak vele nekem annál jobb. Nem kell azon paráznom,hogy mit mondjak,hogy le ne bukjunk!
-  Jó,jó vedd úgy,hogy nem is szóltam. Bocs hülye vagyok! Nem úgy gondoltam. De egy két képet rajzolj át és add nekem ki akarom rakni a szobámba. Persze,ha csak megengeded.
-   Persze,hogy meg. Van nálam lap is,mond,hogy melyik kell. – Bill ki válogatta,hogy neki melyik kell. – Oké  akkor majd otthon odaadom őket! Még meg kell rajzolnom ami nem kis meló lesz!
-  Mennyit dolgoztál egy-egy rajzon?
-  Volt,hogy hetekig. De olyan is megesett már,hogy max 2 napig.
-  Jajj ez nekem annyira tetszik! – mutatott a képre ahol a két rózsa volt – Megmutathatom a srácoknak?
-  Persze,ha meg tudod magyarázni s jelentésüket anélkül,hogy bajba keverednénk.
-  Oké az menni fog. Am légyszi ha megkérhetlek ezt rajzolt le nekem először annyira jó lett.
-  Na addig is,hogy ne szenvedj hiányt itt van a kicsi mása. – nyújtotta át Tom a kis rajzot. – Ez a tiéd lehet úgyse kell már megvan a másik példánya. Ezzel azt csinálsz amit akarsz!
-  Köszi.
-  Srácok gyertek indulunk! - Kopogott be David
-  Na akkor menyünk! – Tom

Pár perc múlva már úton voltak a stadion felé.
-  Bill,mi az a zsebedben? – Georg
-  Am ez?- vette elő a kis összehajtogatott rajzott Bill
-  Igen! – Georg
-  Ezt Tom rajzolta,és nekem adta. – mutatta a rajzot
-  Ez  de szép. – Gustav
-  Mi a jelentése? Ha van neki egyáltalán.- David
-  Hát ez a két rózsa minket ábrázol az össze fonódás pedig a szeretetünket fejezi ki. – Tom
-   Ahha. Értem.

Majd pár perc múlva kiszálltak a mikrobuszból. A stadion ismét nagyon nagy volt. A fiúk körbenéztek,mire végignéztek mindent menedzserük idegesen jött vissza hozzájuk.
-  Srácok, elhúzódik a próba mivel a zongora nem úgy gyullad ki ahogy kéne neki. A pirotechnikusok most javítják, Addig nézzétek át a dalokat vagy ilyesmi! A stadiont el ne hagyjátok!
-  Oké! – mindenki

Órákkal később az utolsó dalt játsszák ami a Zoom into me . Tom gyönyörűen zongorázik,Bill hangja betölti az egész stadiont. A rajongók pedig sírnak. A kamarák közel hozzák Bill arcát….a vetítőn pedig megjelenik Bill arca elfojt sminkel. Bill a refrénnél bátyjára pillant aki viszonozza ezt. Bill szeméből pedig előtörnek a könnyek… nem érti,hogy miért. Talán mert szerelmes….. Ő maga sem tudja. A szám vége felé el-el csuklik Bill hangja. De sikeresen végig énekli a számot. Majd mindenki a színpad közepére megy és meghajolnak.  
Egy órával később mindenki hullafáradtan dől be az ágyába,mivel tudják,hogy reggel tovább indulnak Madridba,ahol bár még nem sejtik,de sok meglepetés vár rájuk. Hogy jó-e vagy rossz azt majd megtudják….. 

2012. január 20., péntek

Közlemény

Sziasztok! Nem a részt,hoztam,hanem valami egészen mást.
Lezárult a közvélemény-kutatás. Arra kértelek titeket,hogy szavazzatok,melyik sztorit szeretnétek szívesebben olvasni. A szavazás végeredménye:
  • Furcsa valóság:        3 szavazat  33%
  • Pokoli szerelem:       2 szavazat  22%
  • Időutazás a múltba:   6 szavazat  66%
T egyértelműen az Időutazás a múltba című sztorit szavaztátok meg. De mivel a többire is jött szavazat ezért úgy döntöttem,hogy mind a hármat megírom. A sztorik valószínűleg még hónapok múlva jönnek. Nem szeretném a mostanival összekeverni vagy ilyesmi. Felhívom a figyelmet arra,hogy még mindig lehet módosítani a szavazaton. Ha valaki nem olvasta volna az ismertetőt akkor az most megteheti: Történet ismertető
  • Megírod kommentár formájában
  • Privátban jelzed nekem______nem sűrűn nézem az e-mail címeimet ezért lehet,hogy későn veszem észre,ha ebben a formában szeretnéd velem közölni akkor légyszíves hagy az oldalon kommentárt.
Azt még nem tudom,hogy egyidejűleg fogom-e írni,de valószínűleg igen. A részletek majd az Átbulizott éjszaka következményei  után jön.

Ezen kívül:
Nem szoktam panaszkodni DE! Miért van az,hogy nem kapok komikat? Miért nem kapok visszajelzéseket? Szeretném ha jót és rosszat is megírnátok. Több mint 700 látogatóm volt,de nem vagyok benne biztos,hogy el is olvasták a történetet. Lehet,hogy csak benéztek és már le is léptek innen. Szeretném,ha jönne bármilyen fajta visszajelzés. Szerintem nem nagy fáradság ez. Jól esne pár szó. Nektek két-három perc az egész nekem pedig sokat jelentene. Már kezdek elbizonytalanodni abban,hogy tetszik-e nektek a történet. Múltkor összeszámoltam: November óta fölraktam 19.részt és eddig csak hat vagy hét komment érkezett,az enyémeket leszámítva. Kérdezem én: Ennyire rossz író lennék?

2012. január 19., csütörtök

Egy átbulizott éjszaka következményei


Sziasztok! Először is köszönöm, a komikat,nagyon jól estek. Legalább látom,hogy érdemes írni....Másodszor itt a rész ahogy megígértem. Ebben a részben Davidot kicsit bunkóbbnak állítom be......na de nem, árulok el semmi többet. Jó olvasást! Aki szeretne szavazni az megteheti még szombat 18:00-ig. Ha valaki még nem szavazott és szeretett volna az vagy írja meg komiba vagy jelezze,hogy ő még szeretne szavazni! 
Ezen kívül jól esne pár szó. 

19.rész: Kérdezz-felelek nap


Reggel a menedzser ébredt fel legelőször. Lucinda még javában aludt,de David felkeltette őt is ideges mocorgásával.
Igen, David még mindig ideges volt az ikrek miatt. Tudta,hogy ha van valami az ikrek között,akkor most leleplezte őket.
De túlon - túl ideges volt ahhoz,hogy tisztán lássa a dolgokat.
Nem vette észre az ikrek szét dobált ruháit.
Lucinda miután férje kiment a szobájukból, elment szólni a fiúknak,hogy valamire készül David. Gustav és Georg amint meghallották ezt öltözni kezdtek. De ekkor már az ikreknél nagy volt a vita.

-  Jó reggelt kívánok homikáim! – David
-  Mi? David,hogy jöttél be? Menny ki aludni szeretnénk,ha nem baj. – Tom
-  Mi a baj? Mi történt? – Bill  
-  Hát én is ezt kérdezem tőletek! Egymásba gabalyodva alszotok ez már egy kicsit túl megy a testvérei szereteten nem gondoljátok? Őszintén meg se lepődök ezeken…..mindig is tudtam,hogy buzik vagytok,de hogy ennyire! – David
-  Mi? Miről beszélsz David?  Rém álmod volt. Menny vissza aludni és hagyjál minket is! – Tom
-  Hello! Mi folyik itt? David miért nem hagyod aludni az ikreket? – Gustav
-  Hogy miért? Mert hülye kis buzik! Undorítóak! – David- Nézd már meg hogyan alszanak! Egymásba gabalyodva!
-  Jajj na és? Hagyjad őket békén. Nem azért szóltam neked,hogy leoltsd őket. Különben is Tomnak csajai vannak,kapj már észhez ember!- Gustav
-  Nem nem kapok észhez elegem van belőlük adják itt az értetlent azt jól tudják miről van szó,csak nem merik bevallani!
-  Öhm amúgy most mi a bajotok velünk? Azon kívül,hogy David berontott és minden buzinak elmondott minket semmi se esett le. - Bill
-  Ami azt illeti én se tudom,hogy miről van szó. – Tom
- Mindig is tudtam,hogy valamit titkoltok előlünk. – David
- Mi? Kicsit érthetőbben beszélj légy szíves még reggel van a hülyeségedhez. – Tom
- Az van,hogy ti most nagyon nagy bajba vagytok! – David

A reggel tiszta káosz volt. Az ikrek nem értettek semmit,csak azt tudták,hogy valami baj van velük. David össze-vissza hadovált nekik mindenről,még jobban összezavarva ezzel az iker párt. Ráadásra a menedzser tiszta ideg volt már reggel ami nem vall rá. Sőt így még soha nem beszélt az ikrekkel. Gustavék valamivel nyugodtabbak voltak.
Tom azon gondolkodott,hogy mit csinálhattak amikor arra lett figyelmes,hogy kiabálnak mellette.
Igen,a többiek kiabáltak mivel David keze ökölbe szorult és ütni akart,de Gustav és Georg ezt megakadályozta. Tom hálásan nézett rájuk majd jött a kérdés Gustavtól.

-  Mi van köztetek ikrek?
- Ezt,hogy érted? Tesók vagyunk vagy kérsz egy tesztet is róla? – Tom
- Én a helyedbe nem polyénkodnák ezen Tom! - Georg
- Miért?  - Bill
- Mert gyanúsan viselkedtek a turné kezdete óta. Először David egy ágyban talál titeket egy négy ágyas buszban amit nagy nehezen de ki tudtatok magyarázni. Másodszor, egy hotel szobában alszotok amit ugyan csak kimagyaráztatok! Harmadszor ott van a szájra puszi amit mikor rákérdeztünk eléggé akadozva magyaráztatok ki,plusz nem is akadtatok ki annyira a cikken,megint pluszba Bill ahogy meglátta a cikket és elolvasta azonnal hívtad a fürdőszobába ami már elég gyanús. Negyedszer,koncerten is állandóan egymásra mosolyogtatok meg ilyenek amit azelőtt nem is csináltatok.  Ötödször tegnap este a sajtó tájékoztatóról kézen fogva és szorosan egymáshoz simulva jöttetek föl ide, amit mi észre vettünk. Szerintem srácok ez elég ok arra,hogy David kiakadjon. Nem?
-  Öhmm……de. –Tom
-  De tényleg nincs köztünk semmi se. Ha lenne arról ti tudnátok! – Bill

A nap további részében amolyan kérdezz – felelek tartottak. Az ikrek féltek,hogy lebuknak,de szerencsére ez nem történt meg. Este felé David mérge is elszállt,és kezdett hinni a fiúknak. Nap végére már teljes mértékben hitt nekik. A fiúk épp készültek elmenni mikor Gustav és Georg megálltak és vissza mentek az ikrek ágyához:
- Srácok! ha bármi van akkor azt nyugodtan elmondhatjátok nekünk,mi megértjük azt. - Gustav
- Ok.
Azzal el is mentek mint ahogy a nap is. Az ikrek pedig megnyugodtak,hogy a titkuk még titok marad. Ezt az estét meg kellet örökíteni valahogy. Az ikrek egy mámoros és erotikában gazdag estét töltöttek együtt.    

2012. január 15., vasárnap

Egy átbulizott éjszaka következményei

Sziasztok! Kérlek titeket,hogy dobjatok egy szavazatot.....fontos,hisz nem sok van már vissza és lezárom, és szeretném tudni,hogy melyik történetet olvasnátok szívesen. Mostantól lehet.hogy csak kéthetente lesz rész mert nem nagyon lesz időm. De amint tudom mindig hozom a rész. Na nem dumálok jó olvasást. *,* Kaphatok komit? *,*

18.rész.: A sajtó tájékoztató


Reggel mind a négy rocker az ébresztőórára kelt. Nem esett jól nekik a felkelés,de a munka nem vár.
Az ikreknek még úgysem nagyon volt kedvül semmihez. Csak ketten akartak maradni,és szerelmeskedni. Szerelmes szavak suttogni egymásnak, szerelmes érintésekre vágytak. Mióta elkezdődött a turné nem is voltak együtt.
Tom ébredt fel előbb az ikrek közül. Miután felébredt látta,hogy testvére még nincs ébren, ezért elkezdte ébrezgetni. Először csak a fiú arcát simogatta, majd lágy csókot lehelt öccse ajkára,aki erre felébredt. 
-  Jó reggelt baba. - simogatta tovább Bill arcát
-  Szia bátyus. – Bill
-  Gyere öltözünk mert mindjárt mennünk kell. – Tom
-  Ahhh nem akarok. – Bill
-  Na gyere segítek. Úgy jó? – Tom nevetve
-  Naaaaaaa nem vagyok pisis. – Bill
-   Rendben Mr. Hisztérika. – Tom
-   Az a szerencséd,hogy tesók vagyunk különben tudod,hogy hova küldtelek volna .- Bill

Ezután mindkét Kaulitz öltözködni kezdett. Tom a fürdőben igazgatta a haját,Bill pedig ruhát keresett. Tom amint kijött a fürdőből Bill bement volna,de Tom visszarántotta.
-  Hey hová mész? Láttalak már meztelenül nem? – Tom
- Am de.
10 perc múlva kopogtak az ajtón. Az ikrek nem vártak senkit,de sejtették,hogy menedzserük lesz az.
      -  Sziasztok,kész vagytok? Lassan indulni kéne. - igazolódott be sejtésük miszerint David kopogott
      -  Am aha,pill és mehetünk. – vette fel a cipőjét az énekes
      - Oké,gyertek.

Egy picit később már az autóban ültek. David látta rajtuk,hogy semmi kedvük sajtó tájékoztatón ülni.
-  Na srácok!- kezdte David- Ha kérdeznek arról a pusziról, akkor tudjátok,hogy mit kell mondani ugye?! Mindennek jól kell mennie,ahhoz,hogy végleg leálljanak ezzel a hülyeséggel. OK?
-  Persze David mindent értünk,nem vagyunk már kicsik,hogy mindent a szánkba rágj. - Bill
-  Jól van na! – David – De azért valljuk be, nagy botrányt okoztatok ezzel.
-  Nem direkt volt. Szerinted gondoltam volna,hogy Bill elfordítja a fejét? – Tom
-  Persze,hogy nem gondoltad,hisz’ részeg voltál. - David – Na de meg is jöttünk.

A négy srác elment az öltözőbe,David addig megnézte,hogy minden stimmel-e. Az ikrek tudták,hogy egy rossz szó vagy egy pillantás,érintés és lebuknak,az pedig a banda végéhez vezetne. Hisz kiderült,hogy gyakorlatilag melegek. Tudták,hogy mindent bele kell adniuk annak érdekében,hogy hitelesen tudjanak hazudni. Hazudni viszont nem szerettek,mert tudták,hogy egyszer ki fog derülni minden és abból még nagyobb baj lesz. De ebben a helyzetben ez tűnt jó megoldásnak.
Pár perccel később a fiúk elfoglalták a helyüket.
-  Mikor lesz a következő album? Mi lesz a címe? – jött a kérdés áradat már az elején
-  Hát még dolgoznunk kell rajta,hisz még csak most kezdődött el a turnénk, már van hozzá ötletünk,de a címét még mi sem tudjuk. – Bill
-  Még hány állomás van vissza?
-   Nem tudom pontosan de még kb egy hónap csak Európában aztán meg jöhet Amerika is. – Bill
-  Bulizni is szoktatok koncertek után?
-  Nem nagyon mert fáradtak vagyunk,esetleg ha van lehetőség akkor az adott hotel bárjába megyünk le. – Bill
-  Igen a bár. Mondjátok csak ikrek,mi volt pontosan az a puszi köztetek,csak nincs valami a dologban?
-  Haha. Nem nincs semmi az egy félrecsúszott puszi volt. Az arcára akartam adni,csak egy kicsit be voltam rúgva, és hát nem odasikeredett ahova terveztem. Megesik az emberrel ilyen ha nincs magnál. – Tom
-  Egyes rajongók twincest-es történeteket írnak. Tudjátok,hogy mik ezek? Tudjátok a szó jelentését?
-  Igen tudjuk mik ezek és a jelentését is. Vicces,hogy ilyeneket találnak ki. Én is elolvastam egyet csak kíváncsiságból. Be kell vallanom először kicsit megijedtem tőle de aztán rájöttem,hogy nincs benne olyan dolog különösebben. Gyakorlatilag szép történetek csak mondjuk a testiséget ki lehetne hagyni belőlük,meg a csókolózást meg minden ilyet. De alapjában egy gyönyörű testvéri kapcsolatra épül az egész,és ez jó. Jó,hogy értik a rajongók,hogy mennyire fontosak vagyunk egymásnak. – Bill
-  Szóval nem is undorodsz tőle annyira?
-  Nem,egyáltalán nem. Bár így valóságban sokkal másabb lenne …valószínűleg. – Bill
-  Te is olvastál ilyet Tom?
-  Igen,Bill behívott a szobájába,hogy mutatni akar nekem valamit, és akkor olvastam el. Hát nekem ijesztő volt egy kicsit.
-  Na ha már témánál vagyunk akkor mit gondoltok a melegekről? Csak őszintén!
-  Hát…..én nem ítélem el őket. Szerintem mindenkinek joga van azt szeretni akit akar. - Bill

David ekkor már szóhoz sem jutott. Nem bírta elhinni amit hallott. Most Billnek azt kellet volna mondani,hogy persze,hogy elítélem őket. De ehelyett ugye mást mondott. A menedzser egy perc alatt tiszta ideg lett. Nem is vette észre,hogy vége a sajtó tájékoztatónak.
-  Bill te normális vagy? Nem ítéled el a buzikat? Megkattantál?
-  Bocs,hogy az igazat mondom. Komolyan David neked egyszer az a bajod,hogy füllentettünk,máskor pedig,hogy igazat mondunk. Döntsd már el, hogy mint akarsz. – Bill
-  Drága Kaulitz fiam most még nagyobb szarba keveredtél! Nem elég,hogy itt volt ez a puszi,most még ez is! És még csodálkozol,ha buzinak állítanak be!
-  Na ezt jól megkaptad. - Gustav
-  Tényleg elszúrtam?- Bill
-  Nem annyira. Had mondjanak amit akarnak. Úgyis másképp fogják leadni mint ahogy te elmondtad.
-  Igaz. Na mennyünk. – Tom

Nem sokára visszaértek a hotelbe. Beszálltak a liftbe és már mentek is. Mikor kiértek mindannyian a szobáik felé vették az irányt. De Gustavnak feltűnt valami.
Az ikrek kézen fogva mentek. Szorosan összesimultak vállaik. Ők mivel elől mentek nem vették észre,hogy a dobos látja.
-  David,Georg nézzétek. – suttogta
-  Mi a…- David

Majd az ikrek mit sem sejtve elmentek,szobájukba.
A többiek pedig Gustav szobájába.
-  Mégis mi a jó istennek fogták egymás kezét? - David
-  Nem tudom,de biztos van rá magyarázat. – Georg
-  Vagy talán ezért nem ítélik el a melegeket,mert ők is azok! – David
-   Ajj túlreagálod. Biztos van valami épkézláb magyarázat rá. – Gustav
-   Nem tudom de holnap reggel kiderítem az 100. – David

Majd mindenki indult a saját szobájába.
Közben az ikrek már az ágyban kényeztették egymást. Tom vadul csókolta Billt, aki ugyanilyen hévvel csókolt vissza bátyjának. A ruhák lassan lekerültek róluk és mindent figyelmen kívül hagyva egy újabb mámoros éjszakát töltöttek együtt,mit sem sejtve a váratlan meglepetésről…….

2012. január 7., szombat

Egy átbulizott éjszaka következményei

Sziasztok! Itt van az év legelső része! A blog oldal sávjában meglehet találni a szavazást is! Döntsétek el Ti,hogy melyik legyen a következő TWC-s sztori,mellette egy pár szó is jól esne. :D Na de nem, dumálok ennyit itt a rész.

17.rész : „Mit keresel Te itt?”


Reggel Bill lágy simogatásra ébredt. Lassan nyitotta ki pilláit,majd egy mosolygó számpárral találkozott. Bátyja már ébren volt.
-  Jó reggelt kicsim .- Tom
-  Szia. – Bill
-  Hogy aludtál? – Tom
-   Köszi jól,mert velem voltál. –Bill

Majd felkeltek és jött a szokásos reggel. Bill a bőröndben turkált mikor két kart érzett a derekán. Az énekes azonnal hátra fordult,majd bátyja mosolygó szemeivel találkozott mit reggel.
-  Nem megyünk el valahova? – Tom
-  Elmehetünk. De hívjuk föl Sakit meg Davidot. –Bill
-  Oké. Öltözz fel addig én hívom. – Tom

Később már hármasban járták a várost. Bill egyszer csak elkezdett tapsikolni,,de Tom és Saki nem értette miért.
-  Mennyünk fagyizni!- nyafizott Bill
-  Hol látsz te itt fagyizót? Ja megvan. Saki? – Tom
-  Felőlem mehetünk ha nem megy el Bill hangja.
-  Nem fog az biztos. Majd megedzem,hogy bírja.
-  Na go fagyizni. - Tom

Azzal elindultak a fagyisbódé felé. Nem kellet túl sokat menni,hisz nagyon közel voltak már hozzá.

-  Jó napot! - fagyi árus
-  Jó napot! - Saki,Tom,Bill
-  Bill kérj te előbb. -Tom
-  Öhm ok. Akkor két gombóc csokit és közé egy vaníliát szeretnék. - Bill –Köszi.
-  Én egy csokit egy puncsot és gy citromot szeretnék. – Tom – Köszi.
-  Én ugyanezt mint Tom. – Saki – Köszi
Majd fizettek és tovább mentek. Tomnak eszébe jutott,hogy föl kéne hívni Andyt,hogy mi van Schotty-val.
-  Fölhívom Andyt,hogy mi van Schottyval.
-  Oké.- Bill
-  Szia Andy. Mizu haver?
-  ………
-   Aha.. És mi van Schottyval? Nincs baj vele ugye?
-   ………..
-   Akkor jó. Mi is jól vagyunk,épp most fagyizunk.
-   ……..
-   Persze,hogy Sakival. Na szia!
-   ……..

Még sokat járkáltak a városba,néha-néha még a rajongók is észrevették őket. Nem voltak velük követelőzők,csak egy autógrammot szerettek volna. A fiúk pedig szorgalmasan osztogatták azokat.
Később Bill megpillantott egy plázát.
-  Mennyünk be légyszi. – Bill
-  De most voltál vásárolni. Mennyi ruha kell még neked? – Tom
-  Sok! Nagyon-nagyon sok! – jelentette ki Bill
-  Szerencséd,hogy ennyire szeretlek. - Tom
Fél órával később már több szatyornyi ruhával jöttek ki onnan.
-  Ott is van egy pláza! Oda is mennyünk be! – Bill
-   Na ne már! – Tom
-  Bill még hány száz boltot kívánsz végig járni? Csak azért hogy tudjam kb,hogy mikorra érünk vissza. - Saki
-  Nem tudom.
Órákkal később jöttek a már sokadik boltból.
-  Ott egy autó szalon most mennyünk oda aztán meg haza. – Tom
-  Oké. – Bill
Tom örült,hogy végre az van amit ő akar.
Nem voltak ott túl sokáig,csak körbejárták,Tom beült egy kettőbe és már mentek is vissza a hotelba. Nem nagyon tudták,hogy merre járhatnak,hisz csak futottak Bill után. Még Saki sem tudta,hogy most merre. De megnyugtatta Billéket,hogy nincs semmi gond,vissza fognak találni.
5-10 perc múlva találtak egy térképet ami visszavezette őket a hotelba. Bő fél óra múlva ott is voltak,viszont ott nem várt személy nézett szembe Billel.
      -   Srácok,ha akartok maradhatok a hallban vagy itt egy kicsit,de ne sokáig,ha 15 percen belül nem vagytok fönn vagy a hallban akkor tuti leszedi David a fejemet,hogy miért hagytalak itt titeket. – Saki
      -  Nem lesz baj nyugi. -  Tom
      -  Ok – Saki
Majd mikor a testőr távozott a lány közelebb ért Tomékhoz.
-  Hé Bill az nem a volt barátnőd? – Tom
-  De!- Bill
-  Sziasztok! – ért közelebb Brenda
-  Helló. - ikrek
-   Mit keresel Te itt?– Bill
-  Nyaralni jöttem. – Brenda,majd kicsit gúnyosan folyatta- Amúgy meg Tom, Bill mondta,hogy miért szakítottunk?
-  Nem. Pedig kivi vagyok rá.
-   Nah akkor. - kezdett nyávogni és hazudni – először is túlságosan is elhanyagolt,majd mikor rájöttem,hogy vagy két hónapja csal…….
-  Mi van? Te csaltál meg engem te kis ribi. Baj van a felfogásoddal?
-  Nem igaz mert te csaltál meg engem.
-  Chh még,hogy én csaltalak meg pff szánalmas.
-   Jajj Bill….játszod itt mindenkinek a hűségest aztán tessék,igaz Tom? Mond ,hogy nekem van igazam!
-  Bocs,de saját öcsémnek jobban hiszek és jobban ismerem és tudom,hogy ilyenre nem képes.
-   Pff hát persze…..-  forgatta meg a szemét Brenda- higgy csak amit akarsz de akkor is ő csalt meg.

Bill egy perc alatt ideges lett. De hál’ istennek Tom nem hitte el Brenda hazudozásait. Bill már annyira ideges volt,hogy majdnem megütötte a lányt,de testvére visszafogta őt. Billnek nem szokása lányokat megütni,sőt ez lett volna az első alkalom,de utóbb rájött,hogyha megütötte volna,akkor Brenda feljelentette volna. Bill ezt pedig nem akarta. De az,hogy mégsem ütötte meg ugye nem az énekes érdeme volt.
Pár órával később a Kaulitz ikrek már a lefekvéshez készülődtek. Mindketten már az ágyban voltak. Tom lágyan simogatta testvérét,aki gyengéd csókokat lehelt a fiú ajkaira. Fél óra múlva pedig mindketten békésen és egyenletesen szuszogtak és elméletben már készültek a másnapi sajtó tájékoztatóra.