It's my life

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, amiben már szó lesz a cégükről is. Jó olvasást hozzá! :D

 2.: A Cég

Reggel korán keltem már megint. Most kivételesen nem az öcsém keltett, hanem a telefonom ébresztője. Az óra még csak 7-et mutatott, de muszáj volt felkelni. Ma egyedül tartom a frontot a cégnél mivel, Billnek a divatbemutatós valamijével dolga lesz.

Eszembe jutott, hogy ma van a „selejtező” a gyerek modelleknél. Sajnos csak ez után választhatunk felkészítőt nekik. Amúgy én nem vagyok híve ennek a „csináljunk a gyerekemből már 5évesen sztárt” című projektnek, de valamiből meg kell élnem nekem is. A selejtezőbe még nagyon sok gyerek kerül be. Azt hiszem, 200-an lesznek.

-         Bill! Elmentem! Kell valami a boltból?

-         Nem köszi! Szia.

-         Szia.

Durván ¾ óra alatt ott voltam. Nem volt nagy forgalom, így hál’ az istennek nem kerültem dugóba.

-         Jó reggelt főnök! – hát igen azért megkövetelem a tiszteletet.

-         Jó reggelt!

Felértem az emeltre az irodámba, huh, hogy miért nincs itt mozgólépcső, az ember már korán reggel elfárad.

-         Jó reggelt Tom! – köszönt Melissa a titkárnőm, jobban mondva az alkalmazottam mivel nem közvetlenül nekem dolgozott,de nem baj azét a titkárnőm.

-         Jó reggelt Melissa.

-         Itt van néhány papír, amit el kellene intéznie.

-         Rendben köszönöm.

Ja, igen a cég… Nos, hol is kezdjem? Talán az elején:

„BTK” a neve szerintem már sok mindnet elárul. Igen az ikremmel Billel csináltuk még pár éve, az egész cég még 18 éves korunkban alakult. Bill a kisöcsém már akkor ruhákat tervezett, és mint ahogy a bandánkat is tök véletlenül felfedezték Bill tehetségét. Először csak kisebb kollekcióit mutatták be, de aztán egyre nagyobbakat és nagyobbakat. Ekkor támadt ez az ötletem,ha már ilyen tehetséges az öcsém és pénzünk is van, elég akkor fektessük be, próba szerencse. Ezek közül hál’ istennek az utóbbi lett. Először nagyon kicsi céggel kezdtük, emlékszem még csak 50 ember dolgozott nekünk. Érdekes volt 18 évesen főnöknek lenni. Majd egyre nagyobb volt az érdeklődés irántunk és a cég iránt, így terjeszkedni kezdtünk. Mára már ott tartunk, hogy meghódítottuk az egész világot. Ezért hamarosan kiköltözünk Los Angeles-be. De addig még van egy pár hónap, mert ott még meg kell csinálni a központot, mert minden második nap nem tudok lejárni ide, Berlinbe.

Hogy mivel foglalkozunk? Az különböző. A BTK egy szerte ágazó cég. De lényegében a divatvilágban mozgunk. Ebbe beleérthető: ruhatervezés, modellkedés (gyerekekkel is). Ja és a ruhatervezés mellett az ékszereket és a cipőket is mi tervezzük hozzá, van, hogy sztároknak is terveztünk. De nekik bevallom nem nagyon szeretek, mert százszor variálnak egy dolgon,ez nem jó nekik,az nem jó nekik.

Szeretek itt dolgozni, mert itt nem Tom és Bill Kaulitz a Tokio-srácok vagyunk,hanem elismert üzletemberek. Ja és majd’ elfelejtettem Bill Humanoidos ruhája is az ő terve alapján készült.

Visszakanyarodva a céghez, ez nem egy olyan cég ,ahol  gyorsan-gyorsan minél előbb alkossunk valami rondát és majd lesz valaki olyan hülye,hogy megveszi. Mellesleg mi nem azok a fajták vagyunk, akik agyon dolgoztatják az alkalmazottakat, és alig van fizetés. Nem, mi a tökéletesre törekszünk. Mindenki napi 8 órát dolgozik. De tőlük elvárjuk a kemény minőségi munkát, mert jól megfizetjük őket. Nem szeretünk kirúgni senkit…alig volt olyan ember az elmúlt évek alatt, akit elküldtünk volna valamiért. Most, pedig mint ahogy tegnap említettem, jönnek az új modellek / akik gyerekek / meg felkészítő modell, aki remélem Ria Sommerfeld lesz. De nem, nem csak a szépség alapján választunk, hanem a tehetség és a tapasztalat alapján.

-         Főnök itt vannak a gyerekek kartonjai. – jött be Melissa

-         Rendben, köszönöm! Öhmm Melissa hozna nekem kávét?

-         Persze mindjárt itt van.

-         Köszönöm.

És tényleg nem vártam sokáig, 5 perc múlva már kopogtatott Melissa az ajtómon.

-         Gyere!.... Köszönöm a kávét Melissa. – mondtam úgy, hogy fel sem néztem.

-         Tudtommal Simone-nak hívnak, nagyfiam! – anyum

-         Jaj bocs anya, azt hittem Melissa lesz az.

-         Remélem nem zavarok….

-         Te sosem zavarsz anya.

-         Rendben! Beszélnünk kell. Most. – jelentette ki tök komolyan

-         Mit csináltam? Vagy épp mit nem?

-         Chantelle-ről lenne szó…

-         Nem akarok róla beszélni anya…

-         De én igen! Tudni szeretném mi történt! – anya nem szokott ilyen lenni, mindig minden úgy működött, ahogy ikremmel akartuk

-         Hát jó legyen, mit szeretnél tudni?

-         Mindent! Miért szakítottatok?

-         Mert többször megcsalt, nem tudta elfogadni, hogy rock sztár vagyok. Folyton összevesztünk, féltékenykedett,nem akart elengedni sehova. Egyszerűen nem volt életem mellette, ki akart sajátítani magának. Azt hitte, hogy miatta felhagyok mindennel és csak vele leszek. Nem bírta elviselni, ha Gustavékkal elmentünk bulizni, mert szerinte minden buli csajozásba fullad. Nem bírta megérteni, hogy egyszer sem csaltam meg. Szóltam neki, hogy változtasson, ne legyen ennyire féltékeny,de ő nem vette a lapot, így elmagyaráztam neki, hogy mellette nincs életem és ezért szakítok vele.

-         Oké, már azt hittem, hogy te csináltál valamit. Na, én megyek is hagylak dolgozni. Szia

-         Szia.

Miután anya elment haza még vagy 5 percig nem volt itt a kávém. Már azon voltam, hogy felhívom, hol van már. De ekkor kopogtak…..

- Szabad! Köszönöm a kávét, azt hittem soha nem lesz itt. Mit csinált ennyi ideig Melissa? – már megint nem néztem fel; .nem Mel volt ott hanem… 

Happy Birthday Gustav!

Boldog 25. születésnapot, a Tokio Hotel szöszi dobosának! :D

It's my life

Sziasztok! Meghoztam a történet első részét, és ahogy láthatjátok ez is Tom szemszögéből íródik és Bill mellett a másik főszereplő Ria lesz. :D Jó olvasást hozzá! Várom a kommenteket! :D

1.: A divatbemutató

Reggel 7óra körül keltem, mivel Bill már megint elrángatott egy divatbemutatóra. Pedig nekem semmi kedvem ehhez. Na, sebaj, legalább majd becsajozok. Nem, most nem úgy, mint eddig, hanem hosszútávra. Vajon sikerül?

-         Tom! Gyere már! Oda is kéne érni, nem gondolod? – hát igen, amikor én kések pár percet leharapja a fejemet, de mikor én várok rá órákat az nem gond. Furcsa.

-         Megyek már! Ne hisztizz!

-         Nem is……

-         Hagyjuk.

-         Én vezetek, mert a te tempódban még holnap is itt fogunk dekkolni! - mentem le a lépcsőn

-         Legalább biztonságosan vezetek!

-         Jhajj anyám…….

Mivel mi Magdeburgból indultunk, Berlinbe ezért korán kellet indulni. Az úton sokáig nem szóltunk egymáshoz, de nem haragszunk egymásra, csak korán van……Na, remek még dugó is van. – idegesen csaptam a kormányra. –

-         Hey, hey bátyó nyugodj le. Oda fogunk érni, ne aggódj.

-         Nem aggódok, csak nem szeretem az ilyen helyzetet.

-         Okééé. – nyújtotta el a szó végét

Egy órával később már Berilnben voltunk, igaz még csak a külvárosban, nekünk pedig a belváros kellett. Még volt pár óránk a fotózásig. Ja, igen ezt is elfelejtettem említeni, drága öcsikémet ilyenkor mindig egy tucat kamera vagy fényképezőgép veszi körül. Bill tiszta izgatott, mert ez az első és utolsó ilyen modellkedése.

Tehát még volt pár óra, így be tudtunk nézni a céghez. Igen-igen a saját cégünkhöz. Ami valljuk be nem semmi dolog két 20 éves férfitől. Mivel Berlin a központ így nem sokat kell utazgatnunk a lakásunk és az iroda között. De ezt majd később kifejtem.

-         Jó napot főnök! – köszöntek az „alkalmazottak”.

-         Jó napot! Hogy megy a munka? Minden rendben? Nem volt semmi gond? – általában nem ilyen vagyok,csak a Tokio Hotel miatt nem volt sok időm itt lenni. Így teljesen a képzavar nálam. 

-         Igen, minden rendben van, a munka pedig halad. És az asztalán van pár szerződés, amit alá kellene írnia. Sürget a határidő.

-         Rendben, megyek, átnézem őket. – válaszoltam, mivel az öcsém elment boltba.

Hát mit ne mondjak, volt egy pár elintézetlen dolog itt.

Gyorsan átfutottam őket, és amit jónak véltem aláírtam /elég csak az egyik főnök aláírása/

      -     Na, volt valami? –kérdezte Bill az autóban

-         Áhh, csak pár szerződést írtam alá.

-         Akkor jó. – mosolygott rám

Megérkeztünk a helyszínre…….hát elég puccos hely lett az biztos. Én pedig egy órán kerszetül unatkoztam, mivel Billhez nem mehettem be.

-         Tom! Megyek eligazításra, itt találkozunk! Várj meg! Innen megyünk majd a színfalak mögé!

-         Oké.

Na, még egy óra eltelt. Bill akkor jött kifelé. Egyáltalán, hogy lehet itt kibírni? Na mindegy!

-         Gyere, nemsokára kezdünk!

-         Hála a jó égnek.

-         Hülye! – fordult hátra

-         Kösz. Kedves vagy öcsi.

Ezután már nem nagyon beszéltünk, inkább csak figyeltem, már amikor. Fél óra múlva Bill teljes színpadi ponpában állt előttem, én pedig nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek. De nem akartam megbántani így csak egy „Úristen, mi a sz*r ez?” jött ki a számon,mire Bill egy szemforgatással válaszolt.

Elkezdődött az egész divatbemutató. Az öcsém már felvonult és úgy viselkedett,mint egy igazi modell. Gyorsan átöltözött és oda ült mellém.

A show közepén bejött egy lány….. csodaszép volt… nem, nem a ruha miatt, hanem valami más miatt…. De nem ismertem őt.

-         Bill ki ez a lány?

-         Ő Ria Sommerfeld. Szépségkirálynő, meg valami ilyesmi…de miért?

-         Tetszik….

-         Tom!....

-         Nem, nem úgy mint más lány. Nem tudom megmagyarázni!

Lassan vége lett az egésznek. Elindultunk hazafele. Nekem egész végig Ria-án kattogott az agyam. Vajon látom még valahol? Vagy csak elfelejtem? Nem azt nem hinném. Nem tudom mi ez a furcsa érzés, de az biztos,hogy ilyet még nem éreztem.

De ha jól láttam egy Ria Sommerfeld nevű lány volt a céges mappáknál. Azt hiszem, a kisgyerekeknek kiírt modell versenyre fogja őket felkészíteni. Na, majd ott megismerem közelebbről. Talán ebből még lesz valami. Ki tudja.

És ezzel a gondolattal álomba merültem.    

It's my life - bevezető

Sziasztok! Ahogy ígértem meghoztam a következő történet bevezetőjét, amihez jó olvasást kívánok! Remélem tetszeni fog, és hagytok véleményt is! :D

Tom és Bill Kaulitz nem csak híres zenészek, de egy divatcég tulajdonosai és vezetői is.  Az idősebbik Kauliz fiú összejön a nála jócskán idősebb modellel és szépségkirálynővel, Ria Sommerfeld-del. Kapcsolatuk erősségét mi sem bizonyítja jobban, mint az összeköltözés Los Angelesben.

De az idősebb fiúnak ez sem elég, van egy hatalmas titka, amit még ikre sem tud. Neki sem merte még elmondani. De vajon kiderül-e vagy a fiatal férfi maga mondja el? Ez majd kialakul. És vajon testvére mit szólna hozzá? Örülne vagy mérges lenne bátyjára? Na és Ria? Vajon mi lesz vele? Tomnak már van hozzá ötlete, aminek nem is kis súlya van.

Szereplők: 

Teljes név: Tom Kaulitz - Trümper

Születési hely, idő: Németország, Lipcse, 1989. 09. 01.

Jelenlegi tartózkodási hely: Los Angeles, California, USA

Tom a történet főszereplője. Ő az a huszonéves, aki tudja mit akar az élettől. Nem fél kimondani, semmit. Ami a szívén az a száján. Régen nagy nőcsábász volt, ám mostanra megkomolyodott. 

Az évek alatt határozott üzletember lett belőle, de nem csak a pénznek él. Van egy hobbija, amit legjobb barátja, aki egyben a testvére sem tud. Nem meri elmondani neki. Ebből a folyamatos hazudozásból még nagy bajai lehetnek. 

Teljes név: Bill Kaulitz - Trümper

Születési hely, idő: Németország, Lipcse, 1989. 09. 01.

Jelenlegi tartózkodási hely: Los Angeles, California, USA

Bill ebben a történetben inkább csak mellékszereplő, de ő is kulcsfontosságú személy a történetben. Ő az, aki Riát átsegíti több ponton is, bátyja érdekében. Bill visszafogottabb személyiség, aki inkább a háttérben marad a csajozás terén. 

A cég üzleti részhez nem annyira konyít, inkább a divathoz. Bill tervezi a ruhákat, konzultál a kliensekkel, de nem nagyon avatkozik bele az üzleti világba. Dönt arról, hogy elfogadják-e a megrendelést vagy sem, ugyanakkor az árakat Tom szablya meg persze, Bill segítségével. Ő nem tud Tom hobbijáról, de gyanakszik valamire. 

 Teljes név: Ria Sommerfeld

 Születési hely, idő: Németország, Hamburg, 1984. 10. 31.

Jelenlegi tartózkodási hely: Los Angeles, California, USA

Ria, Tom barátnője. Modell és szépségkirálynő, ám most új munkát szeretne kipróbálni, Megismerkedik Tommal, akit azonnal elvarázsolt. A fiú mindent megtesz azért, hogy a lány közelébe férkőzzön. Ria L.A-ba is megy az ikrekkel, annyira komollyá válik köztük a dolog. Félti Tomot és a kapcsolatukat ezért néha hisztis és féltékeny. Alapvetően ő egy nagyon jószívű, aranyos lány, csak Tomnak még l kell nyugodnia hozzá. De mindenki hinni fog Tomnak egy komoly lépése után. 

Ők hárman a történet főszereplői, természetesen vannak még mellékszereplők is, akik egy-egy rész erejéig érvényesülnek.    

Happy Birthday Kaulitz Twins

1989. szeptember 1-én megszületett Németország legcsodálatosabb ikerpárja, akik 2013-ban immár a 24. születésnapjukat ünneplik! Boldog szülinapot, Tom és Bill!