Sziasztok! Meghoztam a 33.részt is ami amolyan pihenést összegző rész. Jó olvasást,remélem tetszeni fog. :)
33.rész: Egy hét pihi
Az első reggelen mikor Bill felébredt,hónapok óta nem tapasztalt dolog fogadta őt; Tom nem volt az ágyban. Az énekes néhány percig csak bámult és azt hitte,hogy Tom elment. De ekkor nagy megkönnyebbülésére nyílt az ajtó és belépett rajtra áhított bátyja.
- Szia kicsim! Azt hittem nem kelsz ilyen korán.
- Jó reggelt Tom. Nem tudtam aludni.
- Hoztam neked reggelit,ne kelljen annyit terhelni a kezedet és mert szeretlek.
- Köszönöm drágám,aranyos vagy…….Arra gondoltam,hogy ma meglátogatjuk anyuékat,holnap meg nemt’om.
- Jól van,de előbb egyél.
Nem sokkal ezek után már úton is voltak Simone-hoz. Hamar megérkeztek.
- Hogy telt a turné? – Gordon
- Köszi jól. Képzeljétek; Magyarországon rávettek arra,hogy beszéljek a nyelvükön.
- De te nem is tudsz magyarul. - Gordon
- Tudom,de föladtak egy papír cetlit amire az volt írva,hogy „ szeretünk Alienek”. Elég bénán szerintem,de azért elmondtam.
- Kisfiam mi történt a kezeddel? – Simone
- Tegnap nem figyeltem,kikötöttem a színpadon és rám lövelt a forró füst.
- Orvos látta? Ha igen mit mondott? – Simone
- Igen ő kezelte. Azt mondta,hogy egy hét múlva már nem is fog látszani,mivel nem olyan komoly a sérülés,csak a fájdalom volt hatalmas. – Tom
- Aha.
Majd szépen kényelmesen megkajáltak és eljöttek. Otthon csak egymás karjaiban töltötték a napot és TV-t néztek.
Másnap reggel úgy döntöttek, hogy megnézik Schotty-t.
Andy szívesen fogadta őket így ott is sokáig elvoltak. Billnek ugyancsak el kellett mesélni,hogy mi történt a kezével. Szegény kutyus pedig szomorú volt,hogy nem mehet haza az ikrekkel,de cserébe egész nap játszottak vele.
A nap végén elbúcsúztak és hazamentek. Egész este egymást kényeztették,míg el nem aludtak.
A harmadik napon vásárolni indultak,ugyanis Bill hisztizet ami Tom idegeire ment.
- Tom! Kellenek új ruhák,ezek már ős régiek.
- Ne már! Tele van a ruhatárad. Mi kell még neked?
- Egyrészt még több ruha,másrészt Te örökre.
- Hmm hát a második azt hiszem teljesíthető. De az első nem.
- Toooomm!
- Jó,de akkor moziba is elmegyünk! Most vetítik a Karib-tenger kalózait!
- Húúú,de jó! Oda is el kell menni!
Ezek után nem sokkal már indultak is. Bill órákig nézelődött,vásárolt mindent. Még azt is megvette amire semmi szüksége nem volt,de úgy érezte jó lesz valamire. Mikor a mozihoz értek, gyorsan jegyet váltottak és beültek. Az ikrek imádták ezt a filmet,pedig már többször látták.
- Tom,mostantól Jack Sperow-nak fogok öltözni! – a moziból kijövet
- Rendben,de David mit fog szólni a szakadt ruháidhoz?
- Nem tudom de nem is érdekel. Azt csinálok amit akarok! Szabad vagyok! – mutatott a karján lévő tetoválásra.
- Oké,oké,én szóltam.
A következő két nap csak együtt voltak,egymást szórakoztatták. Bill úgy döntött szétnéz a gardróbjában és kiszedi ami nem kell már. Nem sok ilyen ruhát talált,de azért a hatalmas gardróbban halmozódtak a használatlan ruhák. Tele lett 3 zsák. Tom elhatározta,hogy,elviszi és odaadja valakinek. Miután ezt letudták Tomnál is szétnéztek. Nála semmit nem találtak. Ezek után csak egymással voltak elfoglalva. Tudták,hogy már csak két nap és újra úton lesznek. David pedig már el is küldte Amerikába a kellékeket,hajóval.
A hetedik otthon töltött napon visszamentek az orvoshoz Bill kezével. Egy csomó paparazzo várta őket,mikor kinyitották a kocsi ajtaját. Bill nem válaszolt semmire,a kezével kapcsolatban.
- Jó napot doktor úr! – egyszerre
- Jó napot! Hogy van a keze?
- Köszönöm jól.
- Rendben akkor levesszük a kötést.
Majd megvizsgálta Bill kezét,és megállapította,hogy semmi baj. Hegek nélkül elgyógyult.
Majd hazamentek és készülődtek az utolsó napra,ami már szinte nem is a pihenésé.
Reggel gyorsan eltelt az ikrek számára,de nem balhé mentesen. Ugyanis Bill cipekedni akart:
- Bill nem!
- De nem vagyok gyenge kislány,elbírom!
- Nem! Mert megsérülsz!
- Ajj.
- Nem és kész!
Ezek után nem sokára ki is békültek,mivel náluk nem tart sokáig egy veszekedés.
Majd indultak a próbaterembe, ahol nem Davidnak sikerül még nagyobb kedvet csinálni a turnéhoz…………
