Időutazás a múltba

Sziasztok! Meghoztam a történet következő részét is amiben az ikrek igencsak meglepődnek egy bejelentés miatt. Jó olvasást hozzá! :)

15.: Ismeretlen lány

Szabadságunk első napja pompásan telt. A fiukkal videojátékoztunk, pizzát ettünk, kólát ittunk töménytelen mennyiségben. Estére, annyira elfáradtunk, hogy se Gustavnak se Gerognak nem volt erejük hazamenni, ezért nálunk aludtak a két vendégszobában.

Gyakorlatilag az egész hetünk jól telt, kiéve az utolsó nap végét.

Második napon elhatároztuk a srácokkal, hogy itthon bulizunk egy kicsit.

-         Tom van itthon piátok? – kérdezte Georg a buli napján

-         Nem tudom, kell lenni valaminek bárpultban. – válaszoltam neki a legjobb tudásom szerint

-         Ejha! Lesz mit inni, szomjan nem halunk az biztos. – nevetett Gustav

-         Jack Deniel’s, Kanadai és Skót whisky, sör, pálinka… mi kell még? – tette hozzá Georg

-         Hát zene! – mondtam lelkesen

-         Az biztos, de nem hip – hop, hanem rock! – szólt bele Bill

A buli egész jó hangulatban telt el, ami részben az alkoholnak is köszönhető. Na, nem mintha detoxban kötöttünk volna ki, addig még nem süllyedtünk le. A rögtönzött partynk miatt a szomszéd – aki egy vén nyanya – fel akart jelenteni csendháborításért, azzal az indokkal, hogy nem tud aludni a zajtól. De bezzeg amikor mondom neki, hogy álljon arrébb, mert nem tudok kiállni a kocsival akkor nem hallja. Alapvetően nekem semmi bajom az idős emberekkel, mert tisztelem őket, de ez a nyanya már túltesz minden határon. Reggel mikor felkeltünk átjött és parádézott:

-         Ti nem tudjátok mi az, hogy csend és nyugalom? Ahányszor csak idejöttök Kaulitzok, csak a baj van veletek! Itt élnek idős emberek is, akik szeretnének pihenni éjszaka, és nem a ti lármátokat hallgatni! Csak mert fiatalok vagytok, nem kell így viselkedni! – kezdte a szokásos mondókáját, amire én kezdtem begurulni

-         Már elnézést kérek nagyika, de mi egy hónapban, ha kétszer- háromszor itthon vagyunk éjjel! Ne mondja már nekem, hogy nem bírja ki! – ha ő úgy, akkor én így

-         Na, várjatok csak! Most betelefonálok a rendőrségre csendháborítás miatt! Kaptok ti még! Csak azért, mert híresek vagytok, ne gondoljátok, hogy bármit megtehettek!

-         Nagyika! Térjen már észhez! Négy világszár szava a magáé ellen? Nem gondolja, hogy maga fogja megjárni és nem mi? – jött Bill

-         Akkor sem lesz jó vége ennek! Nem tehettek meg bármit! Nem a tiétek a falu! – fortyogott

-         Tudja mi lesz most? – kérdezte a még mindig higgadt Georg – Maga szépen hazatotyog a házába és minket békén hagy, és hagyja, hadd bulizzunk, ha olyan kedvünk van!

Miután sikerült leállítani a nyanyát, egész nap csak fetrengtünk és beszélgettünk. Nem akartunk mást csinálni, csak jól érezni magunkat, ami sikerült is.

Tulajdonképpen az egész hét jól telt el, észre sem vettük és már is vasárnap volt.

-         Sziasztok! – köszönt Jörg, délután

-         Szia, mit keresel itt? – ja, eléggé összekaptunk a legutolsó találkozásunkon

-         Hogy beszélsz te apáddal? – nézett rám

-         Szépen…. Na, de miért jöttél ide? És ki van mögötted? – jött a válaszom egy kicsit flegmán

-          Bemutatom nektek Lilit, a féltestvéreteket! – mosolygott ránk Jörg

-         A kinket? – kérdezett vissza azonnal Bill

-         Jól hallottad! Lili tizenhárom éves és már nagyon szeretett volna látni titeket! – folytatta az apánk

 

    Ez után még sokáig beszélgettünk, amit persze nem mi akartunk. Lili látszólag nagyon jól elvolt köztünk, és nem vette észre a feszültséget.

-         És mond, Jörg, mikor akartad nekünk ezt elmondani? Tizenhárom éve titkoltad? – bukott ki belőlem

-         Nem titkoltam, csak sosem kérdeztétek. – válaszolt mosolyogva

-         Mit kellett volna kérdezni? Apu, nem lehet, hogy van egy féltestvérünk? Vagy mit gondoltál? Egyszerűen nem értelek, tizenhárom év után idehozod, hogy ez van, eddig miért nem tudtad? – Bill még néha engem is meglep, hogy a szeleburdi kisfiús Billből át tud menni felnőtt, érett férfivá

-         Mert nem álltam rá készen, és nem volt itt a megfelelő alkalom sem.

-         Miért kell ehhez jó alkalom? Elénk állsz és közlöd, hogy mi van. Tény, hogy rosszul esett volna, hogy egy évvel a válás után már túl is léptél mindenen, de megoldottuk volna.

Még sokáig vitatkoztunk ezen, de nem lett semmi értelme. Jörg elhatározta, hogy holnap együtt lesz kettőnkkel Lili és semmi kifogásunk nem lehet, ellenne.

Na, a holnap nap is pompás lesz…